A liberális paradigmaváltás a magyar politikai gondolkodásban
Az 1800-as évek elejére a magyar politikában a politikai erők olyan polarizációja jön létre, amely a politikai erőket cselekvésképtelenné teszi. Patthelyzet.
A zsákutcából való kilépés útkeresése.
A problémák megoldásának elmélete-
1. ugyanazon a paradigmán belül: az ugyanabból még többet elmélete - Kölcsönös sérelmi politika.
a.) Mo függetlenségének megnyirbálása, annak érdekében, hogy a barbár magyarokat az uralkodóház civilizálhassa
b.) válasz még nagyobb ellenállás: klasszikus rendi reakció az alkotmányvédelem- nemzeti egységfrontot kovácsol az osztrák politikával szemben. Ez egy hamis egység, mert eltereli a figyelmet a fejlődésbeli torzulásokról és az álláspontokat a szélsőségek felé tereli.
c.) Ebben a korszakban a magyar politikai gondolkodás sokszínűsége ellaposodik. A szellemi elit (Kazinczy, Berzsenyi, Dessevffy kivonulnak a politikából, a politikán kívüli cselekvési lehetőségeket keresnek. Programjuk morális és kulturális. A magyar nyelv és kultúra megújítása.
d.) A korszak tipikus vitái: Mi a fontosabb a nemzeti kultúra, vagy az európai, a nemzeti tudat, vagy a kozmopolitizmus, mihez kötődik a kultúra országhoz, vagy nyelvhez. Kazinczy válasza: az igazság, a jó a bölcs minden nyelven közös. Tehát nacionalizmus és kozmopolitzmus is kell.)
e.) A korszak gondolkodásának problémamegfogalmazása hibás: Haza, vagy haladás.
Haza: a vélt nemzeti érdek a függetlenség védelme, amelynek programja a Béccsel szembeni alkotmányvédelem.
A haladás: a függetlenség feladása árán a bécsi civilizációs program elfogadása, ami sokak szemében a magyarság feladásával egyenlő.
Bereviczy Gergely, az aulikus nemesség képviselője aki pl. a haladást választaná és a zsákutcából kivezető utat egy erőskezű diktátorban véli megtalálni. E gondolkodásmódnak egyébként nincs komoly bázisa.
II. Kilépés a használhatatlanná vált paradigmából
1820-as évektől liberális paradigmaváltás. Kezdete egy könyvhöz, Széchenyi Hiteléhez köthető.
Miért korszakalkotó mű?
Nincs túl sok művészi meggyőző ereje
Széteső szerkezetű
Az általa javasolt megoldások tartalmi szempontból már korábban is felvetődtek
a Hitel a paradigmaváltás kiindulás pontjává kérdésfeltevése miatt válhatott, amiatt hogy olyan módszertani alapkérdést ragadott meg, amit más gondolkodóknak nem sikerült.
Ez az kialakult helyzetre vonatkozó ok-okozatiság helyes felismerésében nyilvánult meg.
a társadalmi tények és következmények helyes sorrendbe állítása miatt válhatott a liberális paradigmaváltás kiindulási pontjává. Az általa javasolt induktív elemzési módszer egészéből az következett, hogy konkrét javaslatokkal álhatott elő
A-B pontok közötti reláció felismerése, ok és okozat helyes sorrendbe állítása.
Pl. Magyarország elmaradottságának oka és következménye: az elmaradottság oka nem a geográfiai helyzet, mint ezt a kortársak gyakorta hangoztatták, hanem az infrastruktúra hiánya.
Az elmaradottság oka nem az osztrák vámpolitika, hanem a hitellehetőségek hiánya
A helyzet megoldása nem sérelmi politikaként, hanem a fejlődés előmozdításának problémájaként
a.) előítélet és ideológiamentesen jelenik meg.
b.) Áldozatkészség helyett érdekre hivatkozik
e.) Értékracionális gondolkodás helyett az érdekracionális gondolkodást szorgalmazza
c.) Kulturális munka helyett a gazdaság fejlesztésének szükségességére
d.) Sérelempolitika helyett reformpolitikáról beszél
e.) Kormányellensség helyett konszenzusorientált.
Játékelmélet: a közös nyereség játszmája (egymás rovására történő poilitizálás helyett)
Haza, vagy haladás --------------Haza és haladás
Kilépés a használhatatlan paradigmából, a patthelyzetből
4. A liberális tematika
1. Nemzetté válás: Magyarország és a birodalom
2. Polgárosodás
3. Politikai berendezkedés: a nép a szuverén=népképviseleti parlament+politikai szabadságjogok. Ez a privilégiumok eltörlését is jelenti egyben, tehát ÁP jogegyenlőség.
4. Emberi jogok_ Mo-n nem válik a politikai kommunikáció lényeges topicjává.
1. Magyarország és a birodalom
A magyar pol. gond. központi témája.
Alapja, hogy az ország közjogi helyzetét két egymásnak ellentmodó elem határozza meg.
A Pragmatica Sanctió, amely szerint MO a birodalom örökös része
és az 1799. X. tv., amely önálló államisággal alkotmánnyal bíró országnak tekinti
A kérdés tehát,
a.) hogy van-e független magyar állam (önálló-független)
b.) Ki a szuverén? Ki a hatalom birtokosa
A liberális válasz: a népszuverenitás elve és a nemzeti önrendelkezés elve
· A nemzet pedig, amely rendelkezik saját magáról az a politikai értelemben megszervezett civil társadalom, azaz az állampolgárok közössége.
· A lib felfogás szerint a nemzet politikai kategória és nem szociológiai.
· Azok tartoznak egy nemzetbe, akik az állam polgárai.
· A nemzet a szuvernitást bejelentő társadalom politikai formája
· Magyarország azonban egy nagyobb birodalom része.
Tehát akkor a birodalom összes lakója alkotja a nemzetet, avagy 1 nemzet alkot egy államot???
Habsburg nemzet-osztrák nemzet-magyar nemzet
ÁLLAMNEMZET - az állam alkotja a nemzetet - az állampolgári jogok birtokosai a nemzet tagjai
NEMZETÁLLAM - 1 nemzet alkot államot -A dinasztikus/feudális elv - közös kultúra, az azt formáló múlt és hagyomány
(Hogyan rendelhető hozzá a liberális államfogalomhoz a kulturális nemzet????)
A liberálisok: a szuverenitás letéteményese nem a dinasztia, hanem a nemzet. a társadalmat politikai közösséggé, nemzetté kell tenni, önrendelkezését érvényesíteni Bécs felé.
A kulturális és politikai nemzetfogalom összekapcsolását mégis elvégzik és ennek oka Magyarország soknemzetiségű jellegében rejlik.
A magyar liberálisok nacionalizmusa KETTŐS ARCULATÚ NACIONALIZMUS
BEFELÉ-ÁLLAMNEMZET lehetnek igazán liberálisak
KIFELÉ-NEMZETÁLLAM Béccsel szemben azt kell hangoztatni, hogy MO lakói a magyarok
A magyar liberalizmus e nacionalizmusa a lehetséges politikai válasz volt.
Olyan embereket is bevont a reformmozgalom táborába, akiket a liberális elvek önmagában nem mozgósítottak volna.
2. Polgárosodás
A cél mindenkinél ua., de eltérő annak megítélése, hogy mi a szükséges, mi a véghezvihető.
A cél a modernizáció, a gazdaságilag hatékony ország.
Ideologikus értékelések: a gaz másik, aki meg akarja rontani a hazát.
De ez a konzervatívoknál csak a hatékonyság növelésének kérdése, épp a rendszer megőrzése érdekében, míg a liberálisoknál a rendszer lecserélése, paradigmaváltás, épp a hatékonyság növelésének a záloga.
Társadalmi reformszerep modellek a korszakban
1. Széchenyi - a gazdasági átalakuláson a hangsúly
Előbb a polgárosodás, előbb legyünk gazdaggá, erőssé aztán jöhet a szabadság
Reformokat akaró, de politikai ellenzékiséget nem vállaló
SZ- a tervszerű reformok útja az arisztokrácia vezetésével-józan kalkuláció-sakk
Megtervezehető a legkevésbé költséges, legkisebb véráldozatokkal járó út-
2. Kossuth - politikai út
Neki olyan szabadság nem kell, amelynek ára szabadság elvesztése.
K- politikai út—A politika a lehetőségek művészete / a polgárosodás feltételrendszerét itt és most, ezekkel a politikai csoportokkal kell megteremteni . Érdekegyesítés. (Pl. lemondás a zsidók emancipációjáról.)
3. Eötvös- politológus út (tudományos, értelmiségi megközelítés) a modor kérdésében K-tal halad- Centralisták „doktrnérek” 7 bölcs- Szalay/Trefort/Kemény/Irinyi/Lukács Móricz, Csengery Antal
Centralisták- nemazért, mert Széchenyi és Kossuth között ők képviselték a középutat, hanem mert a centralizáció hívei.
A vármegye abnormális, csak a szituáció szülte, hogy az ellenállás fellegvára - polgári strukturális reform TVH-önkormányzatok/brói, közig. szakértelem.
Elméleti tételeket állítottak szembe politikai tényekkel és erőkkel -tényleg doktrínérek. Könyörtelen elméleti következetesség
E: A reform Az Európához való felzárkózás csak az osztrákokkal közösen történhet. Az államszövetség fenntartása reálpolitikai érdek.
A probléma a birodalom szerkezetének átalakításával oldható meg. A dinasztikus összetartó erő helyett nemzeti önrendelkezés alapján kell újraszervezni. Szuverén nemzetek társulása. Felelős, önálló kormányokkal rendelkező politikai nemzetek szövetsége.
Ezzel a szövetség tényét meggyőződéssé kell változtatni.
E-gyökeres, szisztematikus /de a társadalom nem sakktábla
Kossuth-ot a vármegyepolitikája miatt ítélik el.
4. Konzervatívok -anacionális logika. _dinasztikus elv
A konzervatív gondolkodásmódban az állam a társadalom fölött áll. Számukra az államot annak intézményei jelenítik meg. (a dinasztia, a rendek, a törvények. A konzervatív logikába nem fér bele, hogy a társadalom, a nemzet a szuverenitás birtokosa.
5. Ifjú konzervatívok
Az 1830-as évek végére a konzervatívok egy része azonban ráébredt, hogy a reformmozgalom visszaszortása tartósan nem lesz lehetséges. Ez a tábor , a fontolva haladók tábora arra törekedett, hogy a minimális reformok támogatásával megőrizze politikai pozícióit.
Lássuk, hogy a konkrét politikai vitákban hogyan polemizáltak egymással!
Széchenyi a Hitelben tehát a hiteltörvény meghonosításának szükségessége mellett érvelt,
amit a konzervatív Dessewfy József az ősi viszonyok felforgatásának titulált és ebben igaza is volt, amennyiben a hitel feltétele a földbirtok adásvételi forgalomba kerülésének biztosítása, tehát az ősiség eltörlése volt.
Az irányzatok harcának megértéséhez ismerni kell a reformkori politika működését.
A reformkori politika bázisa a megye.
Elvileg a megyékben kell nyerni ahhoz, hogy meglegyen az országgyűlési többség.
Kossuth felismerte, hogy a dolog fordítva is működhet.
A közvéleményt a sajtóval is lehet befolyásolni.
Kossuth
Széchenyihez képest radikálisabb megoldást hírdetett Kossuth a Pesti Hírlap hasábjain.
A küzdelmekben egy új politikai fegyver hatékonyságát, a politikai nyilvánosság erejét tesztelte.
Programja a nemzeti önállóság (ekkor még nem függetlenség) és a megyerendszer polgári önkormányzatokká szervezése volt. ---municipalisták.
Széchenyi ítélete
szerint a PH nem más csak „modor és taktika”,
bűn amennyiben a forradalom rémét idézi fel.
(De ekkorra (40-es évek vitáiban) Széchenyi már elszigetelődött a liberális táboron belül.
Az ellenzék a Hitelt szárnyra kapta, átértelmezte, úgy radikalizálta, ahogy Sz. soha nem akarta volna.
A konzervatívok csábítják de nem megy át táborukba.
Amikor 1840-ben Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezi, már tudta, hogy nyert.
Múzeumba tette, már a múlté, mindanyjiunk emlékműve, akire lehet hivatkozni, már nincs ereje korrigálni a róla alkotott ítéleteket.
A gróf a történelmi arcképcsarnokba került.
Jó volt, szerepe pozitív volt, de már eszméi túlhaladottak.
A modor-vita
Kossuth sikere Sz szemében iszonyú jövőt sejtetett a rendi politika és a tömegpolitika találkozását.
Ekkor írja meg a KELET NÉPÉT, a melyben a PESTI HÍRLAP modorát kifogásolja.
Nem az elve, csak a modora ellen támad, mert az a forradalom útja.
A közvélemény úgy vélte a gróf saját gyermeke ellen támadt
Wesselényi:
Sz-nek a nemzet érdekében kötelessége a Pesti Hírlapot támogatnia
konzervatívok:
mostmár szeretne fékezni, de nem tud
Eötvös:
Tudomásul kellene vennie, hogy egymaga nem tudja kormányozni a felbolydult politikai életet
· A nemzetek újjászületése nem történhet rendetlenség nélkül
· -kell a szenvedély a politikai harchoz
Vörösmarty:
Sz élő emberekkel akar sakkjátékot játszani
Széchenyi:
Ő akkor tüzelte a katlant, amikor a nemzet aludt, de K már a röpülő hajó katlanjába hányja a szelet, akkor, amikor megfontolt vezetésre lenne szükség.
A nemzet éretlen, gyermekkorban van, amikor az érzelem és nem az értelem vezeti.
A tömegek bevonásával a reformok céljai elferdülnek.
Széchenyi a mechanikát képviseli (mozdony/kazán)
-Kossuth az alkímia, de vajon nem válik e a tömegek rabjává????
A külsős Dessewfy Aurél ragadja meg a lényeget:
más-más elvek szerint kezelik a közvéleményt.
Sz sohasem volt híve az alulról felfelé agitáló politikának.
Kossuth a cél érdekében az alulról jövő indulatokat is kész felhasználni, hiszi, hogy ezek egy jó cél érdekében működve megnemesíthetők
A liberalizmus és a demokratikus liberalizmus vitája
A tömegek politikai szerepe
1842- vita a nemzeti kérdésről
Véleményük nem a végcélban tért el: mindketten azt kívánták hogy a a hon lakosai váljanak magyar nemzetté.
A különbség a megoldás módozataiban volt.
Sz: Mi lesz ha MO nemzetei is megindulnak a nemzetté válás útján ??? Nem hiszi hogy a liberális nemzetiségi politika eredményeként a soknemzetiségű Magyarországból egységes politikai nemzet válhat. Ezt automatikusan egy helyes liberális politika nem képes megoldani.
K: Hitt a politika, az alulról jövő kezdeményezés, az önkormányzatiság erejében. Meg kell hagyni a nemzetiségiekenek az anyanyelvüket, csak a közügyekben legyen kötelező a magyar nyelv használata.
Széchenyi itt akarta kimutatni K politikájának irreális voltát, de csak mégjobban elszigetelődött
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése