2. ETIKA

Kierkegaard: /Dán/1812-1855/

Ő volt a modern szókratész. Szubjektív az igazság és a valóság. Mindent az ember tudatából meghatárózhatónak itél. A vagy-vagy filozófusa. Az egyes emberben rejtőzködik az érték. Megtalálni azt az ideát amiért élni és halni akarok. Hogyan lehet segíteni az egyes embernek, mit lehet ajánlani neki. Az egzisztencionalizmus előfutára. Betegesen érzékeny volt szorongó. Írt is egy könyvet a szorongásról. Irónikus filozófus fekete humora volt. Élete és filozófiája összefüggést mutat. A bűnhöz való viszonyulása az apjához kapcsolódik. Mivel az apja megátkozta az istent és ez a bűn rá is át szállt. 3 stádiuma van: 1esztétikai: /Don Juan ő a minta/, individuma/másság megragadása, legyek érdekes csodáljanak váljak ki a közösségből. 2etikai: /agamennon/ megfeleljen a közösség elvárásainak. Az általánosnak akar megfelelni, nem lehetséges ha az ember nem tud így élni. A legtöbb ember így él. Végig szenvedi az életét, de rá jön, hogy lehetetlen így élni. 3vallási stádium: /ábrahám/ kevesen élnek ilyen állapotban nem tudjuk, hogy ábrahám gyilkolni készült vagy áldozatott akart be mutatni. Ábrahám hitéről nem tudunk bebizonyosodni.

Hitparadoxon: Az embert rá veheti a legcsodálatosabb és a legszőrnyűbb tettekre. A hitcsodálatos és elborzasztó.

Idő-időbeliség-ismétlés: Az egyes ember viszonyulása az időhöz, a múlthoz, a jelenhez és a jelenben megélhető jövőről. Az ismétlés c. művében ír erről/ismétlés=emlékezés/ Az élet ismétlés.

Jean Paul Satre/1905-1980/

Nóbeldíjas filózófus, irodalmár. Szubjektumból indul ki. –Humanizmus-e az egzisztencializmus. Ezt azért kell tisztázni, mert mindenki mást ért alatta. Egy dolog először tervként jelenik meg majd egzisztencia lesz belőle. Isten híján az ember nem így keletkezik. ”az ember megszületik, de még semmi” Egzisztenciaként jelenik meg az ember, még csak lehetőség, még nincs meg a lényege, nem bír a sorssal. Ha lenne isten megoldaná a sorsot, de nincs isten. Szabadságra vagyunk ítélve. Az ember felelősége, hogy mit választ. Az ember egész életét élheti bábként, de lehet önmaga sorsának kovácsa is. A válsztást az ember a mostban hozza, hite segítségével megvalósítottnak érzi. Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi. Szubjektivitásnak is nevezik egzisztencializmus első alap tétele. Az ember felelős önmagáért és minden emberért. Isten nélkül nincs magyarázat a moralra, de Szatre szerint nincs isten. Szubjektivitás: Az ember önmagát választja, túl lép a szubjekít énen. Az egzisztencializmus humanizmus. Ha nincs szabadság nem lehet kit felelőséghr vonni, mert csak azt lehet, aki választ.

Friedrich Nietzsche/1844-1900/

Egyetlen írás kötete amit a nővére adott ki: Ecco homo/hogyan legyünk azzá amik vagyunk/

Isten halott: Nincs uram, nincs jövőm csak akkor lehet, ha én jelölök ki egy célt. Mindenkinek megkell találnia a saját útját. Nincs készen kapott meghatározott cél. A „van” világa nem tartalmazza a „legyen-t” nincs semmi, az ember bele van vetve a világba.

Tudás: Nem hisznek abban, hogy tudással közelíthető a világ. A bizonytalanság jellemzi őket.

Bűn lelki ismeret: Az ember igéretett tenni képes lény. Múlt, jelen, jövő kapcsolódik egybe. A jelenben emlékezik a múltra és hisz a jövőben. Az ember képtelen megélni a jelent és a mostot. Az ember a jövőt a jelenbe hozza mert a jelenben tesz igéretett. A jelenben már a jövőre gondol.

Feledékenység: Szüksége van az embernek emésztésre a feledékenységhez. A feledékenység nélkül nincs az embernek boldogsága, reménye, büszkesége, jelene. Akiben nincs feledékenység az olyan mint a savhiányos beteg/nem tud emészteni/.

Felelősség: Megteremti a független egyént, akit csak önmagához hasonlít, a közerkölcstől megszabadult, autonóm erkölcs feletti, túl jón és rosszon. Bizalamat érez azaz ember aki letudja vetkőzni a közerkölcsöt.

Cél: Az ember szabad lény nem rendelkezik sorssal csak bizonytalanság semmi van. Nincs isten. Nincs az embernek célja még nem teremt magának. Az embernek kell egy cél, de saját magának kell adnia célt. Ha én adok magamnak célt, akkor azért csak én lehetek felelős. Egy célt kell alkotni a lehetőségeinkhez igazodva.

Emlékezés: Az ember csak arra emlékezik ami nagy fájdalmat okozott neki. Tűzzel, vassal kell bele égetni az emberbe amire emlékezni-e kell. Az emberiségnek sok gondot okozott, hogy legyőzze a feledést. Pillanatrabszolgák=emberek

Bűn: Hogyan jött világra a bűntudat a rossz lelki ismeret. Bűn=schuld, adósság= schulden

Miért büntetnek az emberek: Az elkövető jó útra térítése. Így megszüntethető-e az adóssága? Nem a büntetés nem teszi jóvá a bűnt. A megalázkodás, bűnvallás sokkal célra vezetőbb. A büntetett emberek csak ravaszabbá válnak.

Szellem megjelenése: Teve: súlyos terheket cipel. Engedelmeskedés, szófogadás, közerkölcs elfogadása. Oroszlán: Leakarja győzni a sárkányt. „én akarok” ezt mondja az oroszlán. Az oroszlán a régi értékek ellen harcol. Ne kötelességből engedelmeskedj.

Írásai olyanok mint a tükör, mindenki megtalálja benne magát.

Keresd meg saját utadat, ne engem kövess, hanem saját magadat.

Heller Ágnes: Műve a morál filozófia.

Ha isten nem teremtett minket valakinek, akkor hogyan lesz az egyes ember sorssal bíró lény. /Heller erre válaszol/ A modern ember esetleges lény. Az ember megjelenik a világban, létezik/egzisztál/, de a lényeg /az esszencia/ hiányzik. Hogyan lesz az ember valaki? Az esetleges lény lehetőségek kötege ként születik, de egyiket se váltja valóra. Két fajta kategória van:1 mindenki megteheti azt, hogy jó ember legyen. 2. sokszínű lehetőséget ad.

A jellemedhez illően cselekedj, de a cselekedetek határozzák meg a jellemet. Heller azt ajánlja, hogy az univerzális kategória alatt válasszunk./tisztességes élet/. Ha a különbség kategóriája alatt választunk, akkor megeshet, hogy csalódunk és visszaesünk az esetlegesség állapotába, újra semmivé lesz sorstalan

Kant: erkölcsi parancs nem feltételezi Isten létét, de bennünk van, tehát kell lennie valóságnak, amire törekszünk, tehát Isten erős posztulátum, és az első. A második az emberi szellem örökkévalósága, a harmadik a szabad akarat. Egyik sem bizonyítható önmagában, de a teóriából szükségszerűen következik.

Erkölcsi norma: erkölcsi mérce: 1. Cselekedet jó, mennyire okoz ez jót nekünk, mekkora élvezetet nyerünk ezzel 2. Cselekedet jó, mennyire járul ez hozzá az emberi boldogsághoz 3. Külső elvárásoknak való megfelelés a jó cselekedet 4. Intuíció, melső megérzés a mércéje a cselekedetnek (kb lelkiismeret) 5. A cselekedet hasznossága 6. Közösség (emberiség) boldogsága 7. Egyetemes érvényű dolgok Þ ez mind relatív Ø a filozófiai irányzatok is ezen szempontok alapján oszthatók fel: 1. Élvezet a mérce: hedonizmus, epikureizmus ennek egy továbbfejlesztett formája, nem csak az élvezet a döntő, de észre kell venni a szenvedés és élvezet közti minőségi különbséget is. Szellemi a magasabb, testi alacsonyabb, ha szellemi hasznos, nagyobb gyönyör érdekében el kell viselni kisebb testi szenvedéseket. Ø hedonista paradoxon: megszerzett élvezet elveszti varázsát, minél jobban az élvezetre koncentrálunk, annál kevésbé tűnik fel a gyönyör, mert az élvezet csak kísérő jelenség, a dologra kell koncentrálni 2. Élvezeti mérce: eudaimonizmus Ariszt. Akkor jó a cselekedet, ha saját lényegi célunk tudatos és szabad megvalósulását szolgálja. A boldogság keretfogalom, az embertől függ, mivel tölti meg, igazi boldogság: görög városállamban élő szabad felnőtt férfinak lenni. Boldogság meghatározása (Ar.): erényes élet, szemlélődő élet: 1. Poészisz, 2. Praxisz, 3. Theoria Ø keresztény gondolkodók kicsit átalakították, a boldogság itt túlvilági szinten teljesül be, a szemlélődés alapfeltétele az isteni lényeg boldogító látása, jó cselekedet az, ami az ember üdvösségét szolgálja, nem csak személyes erőfeszítés van, hanem összefonódik az isteni kegyelemmel.

Ø Thomas Hobbes: erkölcsös jó cselekedet az, mely törvényes és a nép akaratát tükrözi ez a törvény. (14.ó)

Ø Shaftesburg grófja: erkölcsileg jó a cselekedet, ha az emberben nemes érzéseket ébreszt, erre való készséget a jóra való nevelés segíti Ø utilitarizmus: a cselekedet feltétele a hasznosság, Bentham és Hill Ø elektróda ember - gondolatkísérlet: agyi impulzusok segítségével örömöt okozunk az embernek Ø szociális eudaimonizmus: az egyéni, személyes tett csak akkor jó, ha a közösség boldogságát szolgálja, eltúlzott, megvalósíthatatlan Ø evangéliumi aranyszabály: ne tégy olyat mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek! Ø Kant:kategorikus imperativusz: feltétlen parancs, ellentétpárja: hipotetikus imperativusz, vmt azért teszek, mert külső feltétel kényszerít. Kat. Imp. Nincs feltételhaz kötve, de gyakorlatban nem mindig alkalmazható Ø lelkiismeret: az erkölcs szubjektív formája, bensőből hat, öntörvényű, erkölcsi szubjektivizmus veszélyét rejti, élethazugsághoz vezethet, kultúránként változhat, szélsőségei: aggályos (skrupulizmus), laza (laxizmius) Ø Freud determinizmus, lelkiismeret a felettes-én köre, felettes-én nem én vagyok, hanem mások elvárásait tükrözi, lelkiism. Szubjektív oldalát elveti, a lelkiismeret érzelmi állapot, igaza van abban, hogy a lelkiismeretet képesek külső dolgok befolyásolni, de érett személyiség nem csak külső dolgoktól függ